Tanulmány 1: Modern repülőalagút természetes nappali fénnyel
A kihívás
A legtöbb madár–üveg ütközést vizsgáló repülőalagút-tesztet erősen elsötétített környezetben végzik, ahol hiányoznak a rövidebb hullámhosszú fényjelek, vagy a tükörszerű visszaverődések módosítják a fény polarizációját. A valódi kihívás abban rejlik, hogy valósághoz közeli körülmények között gyűjtsünk megbízható adatokat a madárütközést csökkentő megoldások hatékonyságáról, figyelembe véve a madarak elkerülő viselkedését is.
Kísérleti felállás
A repülőalagút egy hosszú, sötét kiinduló alagútból állt, amely egy nagyobb, természetes nappali fénnyel megvilágított részbe nyílt, finom hálóval körülvéve – itt helyezték el az ablakokat. A madarak minden egyes teszt során valódi nappali fényviszonyokat tapasztaltak a hálózott részben. Emellett a kutatók az elkerülő viselkedést is rögzítették és értékelték.
A kísérlet menete
Minden egyes madarat mindhárom kezelési csoportnak kitettek, kiegyensúlyozott sorrendben. Így biztosították, hogy a bemutatások sorrendje és a repülőalagút ismételt használata ne befolyásolja a madarak viselkedését. A kutatók ismételt méréseken alapuló kísérleti elrendezést választottak, mivel ez figyelembe veszi az egyes madarak eltérő repülési viselkedését – amelyet más esetben csak nagy mintaszám tudna kiegyenlíteni. A madarak minden kezelési csoportot külön napon tapasztaltak meg.
Kezelési csoportok
Kontroll: Az ablak külső oldalára olyan fólia került, amely fizikai és spektrális visszaverődési tulajdonságaiban hasonlított a BirdShades fóliához, de nem tartalmazott UV-mintázatot.
BirdShades kezelés: Az ablakok külső oldalára BirdShades fólia került felhelyezésre.
Kényszerített választás: Az egyik ablakra kontrollfólia, a másikra BirdShades fólia került – ez a beállítás jelenleg széles körben használt az iparági sötét alagutas tesztekben.
Eredmények
A hagyományos, iparban elterjedt kényszerített választásos tesztelés során a madarak 94,4%-a (zebrapinty) és 89,2%-a (barátka) felismerte a BirdShades fóliával ellátott ablakot mint elkerülendő akadályt.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy mindkét faj kb. 25%-kal lassabban repült, amikor az ablakok BirdShades fóliával voltak kezelve – ez egyértelmű jele annak, hogy a madarak észlelték és reagáltak az akadályra.
A kutatócsoport további tesztelési forgatókönyveket is kipróbált – például olyan helyzeteket, ahol nem volt választási lehetőség, tehát mindkét ablak azonos kezelést kapott. Ez a megközelítés ökológiailag relevánsabb lehet, mint a hagyományos, választásra kényszerítő tesztek.
A tanulmány a médiában
BirdShades tesztek új mércét állítanak fel a madár-ablak ütközések elleni védekezés vizsgálatában
wm.edu – cikk angol nyelvenEgy kérdés a „tisztánlátásról”: Az emberek számára láthatatlan fólia megóvja a madarakat az ütközéstől
ethologisch.de – cikk német nyelvenAz UV-visszaverő fólia csökkenti a madarak ütközésének kockázatát
YouTube – videó angol nyelven
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
A madarak hozzászoknak a tesztekhez?
Nem. Minden madár mindhárom kezelési csoportnak ki volt téve, kiegyensúlyozott sorrendben, hogy elkerüljék a válaszok torzulását az ismételt kitettség miatt. A madarak minden kezelést külön napon tapasztaltak meg, így minimálisra csökkenthető volt a viselkedésbeli változás, amit a tesztalagút többszöri bejárása okozhatott volna.
Érdemes lenne nagyobb mintán tesztelni?
A vizsgálatban ún. ismételt mérésekre épülő kísérleti tervet alkalmaztak, ami egy jól bevált tudományos módszer.
Egy példa segíthet megérteni: ha vérnyomáscsökkentő gyógyszer hatását vizsgálnánk, összehasonlíthatnánk ugyanazon személy vérnyomását a gyógyszer előtt és után. Így minden külső tényezőt – étrendet, stresszt, életmódot – automatikusan kontrollálunk.
Ugyanez igaz a madarak viselkedésére is. A hagyományos, sötét repülési alagutas tesztek nagy mintaszámot igényelnek, mert nem ugyanazokat a madarakat hasonlítják össze.
Ez a tanulmány azonban egyénen belüli változást mér, ezért a minta nem kell nagy legyen ahhoz, hogy statisztikailag megbízható eredményeket adjon. Az ilyen típusú kísérleti elrendezés különösen hatékony viselkedésvizsgálatoknál, ahol az egyedek közötti eltérések nagyok lehetnek.
Miért ezt a két madárfajt használták a kutatásban?
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja: van-e különbség a vadon befogott barnafejű gombolyka (cowbird) és a fogságban tartott zebrapinty (zebra finch) reakciói között.
A hagyományosan használt sötét repülőalagút tesztek során sok madárfajt alkalmaznak, de ritkán vizsgálják, hogy ezek faji sajátosságai hogyan befolyásolják az eredményeket.
Miért fontos figyelembe venni az elkerülő viselkedést?
Az elkerülő viselkedés kulcsfontosságú mutatója annak, hogy egy termék valóban képes-e csökkenteni a madár-ablak ütközések számát. Ha egy madár aktívan elkerüli az ablakot, az azt jelenti, hogy érzékeli a kezelést, és tudatosan úgy dönt, hogy más irányba repül – ez az igazi hatékonyság jele.
